-Basszus...elfelejtettem.Azonnal besiettem a konyhába, ahol egy kis cetli várt :"Kicsim remélem ügyes voltál.Azt is remélem, hogy nem felejtetted el a ma esti bált(8:00) ,és tudod azt is, hogy a kíséret kötelező.Tudom, hogy későn értél haza, szóval öltözz gyorsan, és gyere. Üdv: Anyu x"
Anyám azért ismer.Az órám pontosan 7-et mutatott, szóval jobbnak láttam, ha elkezdem keresni a megfelelő ruhát.Miközben keresgéltem, azon agyaltam, hogy kit hivhatnék el magammal.Úgy volt, hogy Fred jön, de hát az lefújva.A szomszéd srác nincs itthon.Austin.Ő volt az egyetlen,akit ha megkérek biztos eljön.Ezalatt a 3 hét alatt jobban megismerkedtünk, és rájöttem, hogy rengeteg közös vonásunk van.Ő lett a legjobb barátom.Mindíg képes volt megnevettetni engem,és mellette nem lehet unatkozni.Előkotortam a telefonom, malyd előkerestem Austin nevét,és már tárcsáztam is.Azonnal fel is vette:
-Szia- mondta, és hangján hallottam, hogy mosolyog.
-Szia...Lenne egy nagyon nagy kérésem.
-Hááááát az én hugicámnak bármit.
-Az van, hogy ma este én és a családom hivatalosak vagyunk egy bálra.Kísérőt kötelező vinni, és nekem nincs.
-Ahha...mondd hogy nem kell öltönyt venni...
-de-tudom, hogy utálja, de értem megtenné...
-Oké, és mikor legyek ott?
-Hát 8-kor kezdődik, és mindíg illik késni 10 percet.
-Ohh nálatok így megy ez...-mondta, majd elnevette magát.-akkor készülj, 30 perc, és ottvagyok.
-KÖSZI-nagyon jól esett, hogy eljön velem...Tovább keresgéltem a ruhám, míg végül megtaláltam a tökéletes darabot.Egy gyönyörű kék ruha, amihez társítottam egy fekete magassarkút.Majd pár ékszer, smink, és kész is voltam.
Ekkor csengett a telefonom.Austin.Lesétáltam, majd kimentem hozzá.
-Húúhaa...Holly te aztán gyönyörű vagy.-mondta Austin, majd közelebb jött.
-Hát ha ezzel azt akartad elérni, hogy zavarba hozz...akkor sikerült,-mondtam félig nevetve.
-Ezazz-mondta győztes vigyorral, majd odajött mellém, és odatartotta a karját.-Hölgyem! A paripa csak ránk vár.-és odavezetett a motorhoz.-Hölgyem a nagyobb biztonság érdekében rakja ezt fel kérem, és kapaszkodjon, mert ez a ló aztán kurv* gyors.-a végén már nem bírtam tovább, és elnevettem magam.Majd elvettem tőle a bukósisakot, és már indultunk is.Még soha nem ültem egy motoron vele.Furcsa volt.Valahogy olyan biztonságban éreztem magam.A ruhám széle vadul lebeggett a gyorsaság miatt...De imádtam.Ahogy a kicsit hűvös esti levegő átjárta az egész testem.Ábrándozásomat a motor leállása zavarta meg,majd odajött, és lesegített a motorról.Leraktam a sisakot,majd bevezetett a terembe.A szüleim, és a tesóm egy asztalnál ültek.Ott már nem volt hely...várjunk csak.Ha a tesóm itt van akkor kísérőke is van.Ki ez a szőke srác?...Mesélnie keel!!!...jobban körbenéztem.Oliver és Eleanor.Hát akkor nem is lesz olyan unalmas ez az este.Mondogattam magamban, majd odasétáltunk hozzájuk.
-Hát haver...elég hülyén nézel ki.-mondta Oli ahogy odaértünk.
-Akárcsak te drága barátom.-mosolyogta el Austin,majd leültünk.Sokáig beszélgettünk, és rengeteget nevettünk.Imádtam ezt a három idiótát.Mindíg jó kedvre derítettek, és mikor padlón voltam segítettek.Jól esett.
-Öööhm...Holly én nem tudok táncolni-mondta Austin.Ezen csak jót mosolyogtam, mert annyira aranyosan mondta.
-Semmi gond.Majd Oli felkér táncolni-mondtam, majd Olira néztem, aki helyeslően bólogatott.Már nagyon jól szórakoztunk,amikor is Oli felkért táncolni.Épp egy lassú szám ment,és El megengedte, hogy ezt most Olival táncoljam.Már lassan vége lett a számnak, mikor olyat láttam,amire itt most nem számítottam.Fred,és Pamela...Ismét eszembe jutott Pamela kárörvendő röhögése, és nagyon ideges lettem.Visszamentünk a helyünkre.Austin,és El azonnal észrevették, hogy valami baj van velem,én semmit sem szóltam, csak arra a helyre mutattam, ahol Fred és Pamela ültek.
-Ááá már értem...nem is tudtam, hogy jöhetnek ide kurv*k-mondta unottal El.
-Szerintem lassan mehetnénk-jegyeztem meg a többieknek,akik egyetértettek velem.A parkolóban még beszélgettünk kicsit,majd elindultunk haza.A házunk előtt megállva Austin már megint lesegített a motorról.Ezt egy puszival háláltam meg.
-Jújj...-sikított fel-Soha többé nem mosom meg az arcom - Ezen ismét nagyon jót nevettem.
-Köszönöm, hogy eljöttél velem.
-Semmiség.Hugiért ennyit lehet.
-Hát akkor jó éjt.
-Neked is...-már megfordultam, és indultam befelé, mikor lépteket hallottam.Megfordultam.Austin ott állt előttem.
-Hugi!-ordította, pedig ott állt 20 centire tőlem.-Nem kaptam jóéjt puszit.-Elmosolyodtam azon, hogy mennyire kis idióta, majd nyomtam egy puszit az arcára.
-Na így jobb?
-Sokkal-Mosolyodott el, majd én is kaptam egy puszit,és bementem.Már nagyon fáradt voltam, és egy kicsit ideges is.Felmentem a szobámba, és levettem magamról a kék gyönyörűséget.Lezuhanyoztam, és lefeküdtem.Nagyon hamar elaludtam...Lehet hogy a jóéjtpuszim hatása miatt,amit Austintól kaptam.Valami miatt felébredtem, és lépteket hallottam...Azonnal kipattantam az ágyból, és felvettem a sisakom,amit most fegyverkény szerettem volna használni.Óvatosan lopózva közeledtem az ajtó felé, majd hirtelen mozdulattal nyitittam ki azt, és észrevettem őt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése