A francba hogy lehetek ennyire figyelmetlen.Na mindegy.Megoldom.Ezekkel a gondolatokkal aludtam el...Reggel a telefon ébresztett.Ki hív ilyenkor?.Azonnal fel is vettem:
-Niall ugye minden rendben?-mondta Liam, és hallottam a hangján, hogy aggódott miattam.-Igen minden rendben...Azt leszámítva, hogy unatkozom...
-Melyik géppel jössz?-Hát igazából csak holnap akarok hazamenni.Meg szeretném nézni a várost.
-Háát te tudod.Amúgy jó hírem van- mondta Liam, és hallottam a hangjám. hogy mosolyog
.-És mi lenne az?
-Paul hívott minket, hogy a következő egy hónapban nincs fellépés.
-Ezazz!-kiáltottam el magam...Félreértés ne essék imádom a rajongókat, de egy idő után már nagyon fárasztó az a rengeteg fellépés.
-Oké haver, akkor holnap kimegyek érted, csak szólj, hogy melyik géppel jössz.Szia.
-Oké szólok.Szia.Kicsit megkönnyebbültem, és jól esett, hogy gondolt rám.Nem hiába legjobb barátom.Az órámra néztem, és láttam, hogy 6:35. Ez azt jelenti, hogy van egy csomó időm szétnézni, és jegyet venni.Elmentem zuhanyozni,majd felvettem a kedvenc ruháim, majd kalap, és napszemüveg.Ez már hagyomány nálunk.Sokáig sétáltam,és sokat is vásároltam. Vettem egy telefont is, hogy ne unatkozzak.Épp egy üzenetet írtam, és nem figyeltem oda, így teljes erőmmel nekimentem valakinek.Az illető felkiáltott, majd a földre esett.Azonnal mellé rohantam, és felsegítettem őt.Egy lány volt .Az esés közben kiesett az telefonja a kezéből, ennek köszönhetően nagyon összetört a képernyője.
-Jézusom annyira sanálom.-mondtam, majd a telefonért nyultam.
-Sajnálhatod is...-mondta elég indulatosan a lány, és leporolta magát.-Tényleg sajnálom...De ha tudsz erre egy boltot, veszek másikat.-mondtam.Erre a lány szeme kitágult.
-Most tényleg vennél egy másik Iphone-t?
-Persze, hiszen az én hibámból tört el.-a lány kicsit meglepődött, majd beleeggyezett.Elsétáltunk a legközelebbi boltba, majd ott kiválasztotta a neki tetsző telefont, amit ki is fizettem.
-Köszönöm...ööö..olyan bunkó vagyok még a neved sem tudom ...-mondta a lány,majd előbb bemutatkozott ő
- Rebecca Michel.
-Niall Horan- furcsa volt, hogy nem visitozik, és nem kér autógrammot, mint a rajongók...lehet, hogy nem is ismer.Aminek igazából örülök is kicsit.
-Hát akkor...köszönök mindent...-mondta Rebecca, majd kínos csend következett.Niall szedd már össze magad...lépj valamit...Igazából tetszett a lány...és..áááá...mit mondjak.-Akkor szia...-mondta, de még mindíg ott állt.
-Ööö...figyelj ha már így összefutottunk akkor...ööö...mi lenne, ha holnap meginnánk valamit, és jobban megismerkednénk...-Jézusom kimondtam!Rebecca arca mosolyra húzódott, ebből is látszott, hogy talán igent mond.
-Háát...igazából holnapra nincs programom...szóba jöhet-mondta, miközben mosolygott...Nagyon édesen mosolygott.
-Akkor holnap...de hol?
-Ööö az van, hogy én csak túrista vagyok itt, ezért nem ismerem még a helyeket...-elég kínos volt....én hívom el, de nem tudom, hogy hova..-Ááá értem, akkor holnap gyere el ugyanide.És majd Körbenézünk.
-Oké, akkor holnap 9-re?
-Megfelel, szia!-mondta, és el is ment.Valamilyen oknál fogva a nap további részébben nagyon boldog voltam.Azután már nem is csináltam semmit,visszamentem a szállodába, és ellustultam az időt.Sokáig néztem a TV-t, majd elaludtam.Gyönyörű álmaimból a telefonom csengése ébresztett, amit habozás nélkül felvettem:
-Szia Niall.
-Szia Liam.
-Sikerült jegyet venned?
-Óóóó a francba elfelejtettem...
-Niall te nem szoktál ilyen dolgokat csak úgy elfelejteni.Valami gond van?
-Nem nincs, csak tudod tetszik ez a hely, és lehet, hogy maradok egy hetet...
-Hát..te tudod...Jó éjt, akkor egy hét múlva.
-Neked is.Oké.-ezzel vége is volt a beszélgetésnek.Lefeküdtem, és egyre csak Rebecca jutott eszembe, és e miatt alig vártam már a holnapot....
*3 hét múlva*
Benn ültem a teremben.Egyre csak kattogott az agyam.Eddig az összes feladatot sikerült megoldani, és már csak ez van hátra.Oldalra néztem, ahol barátnőm is küszködött.Aztán hírtelen eszembe jutott.Azonnal papirra vetettem.Még utoljára átnéztem, és beadtam a lapot.Kimentem a teremből, és egy hatalmas sóhaj keretében jeleztem, hogy megkönnyebültem.Austin, és Oli már vártak minket.
-Na hogy sikerült?
-Jajj gyerekek mindent tudtam.-mondtam nekik, és ezért kaptam egy csoportölelést.Nem sokkal később El is csatlakozott hozzánk, az ő arcán is láthatóak voltak a siker nyomai.
-Megcsináltam.-ezzel ő is kapott egy csoportölelést, és egy csókot is Oli-tól.Mivel most a fiúk hoztak el, ezért most őket érte a megtisztelő feladat, hogy haza is vigyenek.Mivel a sulihoz én lakok közelebb, ezért én értem haza előbb.
-Akkor holnap este?-Kérdeztem a többieket.El rögtön válaszolt :
-Persze ott leszek.
-Hát ha az én kis cicám megy, akkor én sem maradok otthon..mondta Oliver.
-Nem hiszem...-mondta Austin.Kicsit szomorú voltam e miatt.Ezalatt az egy hónap alatt nagyon szoros barátság jött létre köztünk, sőt olyan nekem mint egy testvér...Na de mindegy.
-Akkor viszlát holnap-mondtam.A többiek is elköszöntek, majd bementem.Furcsa volt,mert senki nem volt otthon...Körbenéztem, majd eszembe jutott...
-Basszus!...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése