13 Rész.- (+18)

Nagyon köszönöm nektek ezt a rengeteg megtekintést. Annyira örülök neki :) ezért meglepetésként kicsit pikánsabb részt hoztam, folytatás következő részben... :)  (Bocsi hogy ilyen rövid :(   )
Nem szövegelek többet, itt az új rész, jó olvasást.
                                                                                                                                 


A sétánknak vége lett, én pedig tényleg csak halucináltam. Igazából mikor hazaértünk már 11- óra fele jártunk. Lehuppantam a kanapéra, majd a távirányítót kerestem, mikor üzenetem jött. Kikaptam a telómat a zsebemből, majd megnyitottam az üzenetet, amit El írt: "Jézusom Holl. Oltári nagy buli van itt, bűn kihagyni. Gyertek el!" Mosolyogva olvastam végig, majd tényleg kedvet kaptam rá, így megkerestem Austint, aki épp a hűtő előtt állt, és nem tudta eldönteni, hogy mit egyen.
- Nincs kedved egy kis bulihoz? - kérdeztem tőle, miközben mögé álltam, és megöleltem őt.
- Most hogy így mondod...- húzta az agyam, és kezeit combomra csúsztatta, majd hirtelen mozdulattal emelt fel. Gyorsan lereagáltam a dolgot, és lábaimat a dereka köré fontam. Mélyen a szemébe néztem, és most is láttam benne azt a vágyat, amit igyekszik nekem nem kimutatni, de túl jól ismerem ahhoz, hogy ezt a fajta érzést eltitkolja előlem.
- Szeretlek.- suttogtam neki halkan, miközben még mindíg a szemébe néztem.
- Én is szeretlek.- mondta, majd vad csókjával törte meg szemeim óvó tekintetét. Elindult a nappali felé, miközben még mindíg vadul csókolt. A kanapéhoz érve óvatosan fektetett le, majd fölém hajolva folytatta egyre vadabb csókcsatánkat. Mikor már  mindkettőnknek elfogyott az a kis levegő, amit még az elején juttattunk magunkhoz, szétváltak ajkaink.
- Akkor? - kérdeztem egyszerűen.
- Menjünk. - jelentette ki, majd egy utolsó csókot lehelt ajkaimra, és felállt. Én is feltápászkottam, de észhez sem katam, már a hátán voltam, és a lépcsőn rohantunk felfele.
- Öltözz most! - adta ki a parancsot, majd eleget téve neki el is kezdtem válogatni a ruháim között. Neki egyszerű volt, mivel a melegítőt lecserélte egy laza farmerre, és felkapott magára egy másik pólót. Úgy döntöttem, hogy most kicsit sexibbre váltok, így egy miniruhát vettem elő. Majd egy magassarkút, nem festettem túl magam, csa kegy kis szempillaspirált, majd indultunk is.Az út nem volt hosszú,de nekem egy örökkévalóságnak tünt.Ahogy El is mondta hatalmas party volt, mindenki tombolt, és már nagyjából senki nem volt józan. igen szokásos buli. Gondolatmenetemből Austin felém tartott pohara zökkentett ki. A pohár tartalma valami erős whisky volt, és igazából e miatt nagy kedvet kaptam arra, hogy ma este bizony berúgjak, és végre jól érezzem magam. Austinnal egymás után húztuk le az erősebbnél erősebb italokat, majd mikor már kicsit éreztem a hatását,Austinnak eszébe jutott, hogy táncolhatnánk. Megfogta a kezem, és a táncparkett közepére húzott. A hátam mögé állt, majd csípőmet fogva kezdtük átadni magunkat az ütemnek. A csípője erősen feszült a fenekemnek, miközben keze lassan csúszott fel-le, éreztem, hogy kell nekem, és azt is, hogy most, azonnal. Megfordultam, majd vad, és sokatmondó csókot adtam forró ajkaira. Hamar vette a lapot, és vad csókcsatába kezdtünk. Éreztem, ahogy mindenem megfeszül, és csak egy dolog járt a fejembe, csak az hogy kívánom őt. Keze a combomat simogatta, ezzel csak fokozva a bennem égő vágyat, így az én kezem is combjára vándorolt, és lassan simogatni kezdtem. Ahogy a szemébe néztem, észrevettem, ahogyan rám néz. Vággyal teli, és szerintem ha szemmel vetkőztetni lehetne, akkor réges rég meztelenül állnék ott. Puszikkal hintette tele a nyakam, és ez kezdte nálam kicsapni a biztosítékot. Közel hajolt a fülemhez, majd dörmögő hangon búgta bele szavait:
- Te is szeretnéd?- lihegte, majd válaszomra várt.
- Akarlak most! - mondtam parancsoló hangnemben, majd azon vettem észre magam, hogy kifele húz a tömegből. Tántorogva lépkedtem utána, mivel elég nagy mennyíségü pia volt már bennem. Taxit hívott, majd bevágtuk magunkat a hátsó ülésre. Két csók között kilihegte a címet, majd azt is odavágta mellé, hogy siessen,bár szerintem ezt nem kellett neki részletezni. Kiszálltunk a ház előtt, majd berontottunk. Nem várt rám, hanem azonnal az ölébe kapott,és felvitt a "szobánkba". Lábával bevágta az ajtót, majd nagyon óvatosan lerakott az ágyra. Fölém kerekedett, majd csókokkal hintette be testem minden egyes részét...

12 Rész.-

Itt az új rész :) próbálok minél többet hozni így még suli előtt :) Jó olvasást :)

Telefonom csörgésére ébredtem. Még nagyon álmos voltam, de ha már belevágtunk? Austin még aludt, de mivel csak két óra múlva indulunk, ezért úgy döntöttem, hogy lemegyek teát főzni magamnak, közben Austinnak is összeütöttem egy kakaót. Az illatok lecsalogatták a kis álomszuszékunkat.
- Készítsek neked reggelit? - kérdeztem, mivel jelen esetben nem vagyok éhes.
- Nem kell, útközben megállunk majd valami gyorskajáért.- mondta egyszerűen, majd elkezdtünk készülődni, mivel hosszú út áll előttünk.
- Minden megvan? - kérdeztem még utoljára az ajtóból visszanézve.
- Szerintem igen.- mondta egy egyszerű válrántás kíséretében Austin, majd bezártuk az ajtót, és indultunk is. El, és Oli már itt voltak. Beszélgettünk kicsit, egyeztettük az útvonalat, majd útnak indultunk. Csodás érzés volt motorozni. Ugyanúgy mint eddig. Imádtam ezt az érzést. Megnyugtatott, és szinte egy másik világba repített át. Három óra utazgatás után megálltunk, hiszen már mind a négyen nagyon éhesek voltunk. Kajálás közben megbeszéltük az út részleteit, és hogy az út körülbelül tíz óra, így ebből még vissza van hét óra. De szerintem hosszabb lesz, mivel még biztos sok helyen megállunk szétnézni. Úgy döntöttünk, hogy ott töltünk legalább egy hónapot. Az út tényleg hosszú volt, de rengeteg helyen megálltunk. Késő délután értünk oda. A nap még sütött, de már nem sokáig. Megálltunk a tengerpartnál, de nem hiszem, hogy nagyon odaillettünk, mivel négy motoros ruhába bújt ember a rengeteg strandoló között. Úgy döntöttünk, hogy az este további részében semmit nem csinálunk, csak eszünk, és lazulunk. Erre az egy hónapra megkeserítjük Ben életét, még nem tudja mit vállalt be, mikor felajánlotta, hogy nála lakhatunk. Épp lement a nap, mikoris Ben házához értünk. Bármilyen furcsa is legyen, de vacsorával várt minket. Nagyon jól esett, mivel az ebédünk is gyorskaja volt. 
- Valaki ma este jön bulizni? - kérdezte Ben. El, és Oli benne voltak, de nekem semmi kedvem nem volt, ahogy Austinnak sem. Egy kis készülődés után már el is mentek. 
- Mit csináljunk? - kérdeztem Austint, aki a laptopját bújta.
- Fogalmam sincs.- mondta, majd ugyanúgy bújta tovább az internetet.
- Mentem zuhanyozni! - kiáltottam az emeletről, majd magam mögött becsukva az ajtót sorra leszedtem magamról a ruhákat, mert alig vártam hogy megszabaduljak ettől a kosztól. Beálltam a zuhany alá, majd engettem, hogy a forró vízcseppek beterítsék az egész testem. Nagyon jól esett ez a kis zuhany, mivel reggel nem volt idő rá. Annyira beleéltem magam, hogy nem is vettem észre, hogy Austin ott áll mellettem.
- Jézusom.- kaptam magamhoz, de ő csak nevetett a kialakult helyzeten. 
- Spóroljunk a vízzel.- mondta, majd  megölelt. Olyan tökéletes volt. Furcsa volt, mert először látom így. Emiatt kicsit zavarban is voltam, hiszen ő is most lát így először.
- Gyönyörű vagy.- mondta, majd ajkait enyémre  tapasztva fojtotta belém válaszom. Furcsa, és egyben új

érzés volt, ahogy a teste hozzám simul. Ismét nagyon sokat nevettünk, és Austin folyton azt hajtogatta hogy szeret, és hogy gyönyörű vagyok. Nagyon sok időt töltöttünk a zuhany alatt, de nem is bántam, mivel nagyon jó volt. 
- Nos hercegnő mit szeretne csinálni? - kérdezte Austin, mikor már mindketten pizsamába öltözve ültünk az ágyon. 
- Hát. - nyújtottam el az á betűt jó hosszan, mivel fogalmam sem volt, hogy mit csináljunk. - nem tudom mondtam a végére, mivel tényleg nem tudom mit lehet ilyenkor csinálni.
- Mit szólnál egy kis sétához? - mondta, de meg sem várta válaszom. A bőröndök felé hurcolt, majd arra kényszerített, hogy vegyek elő valami melegítőt, és egy pulcsit, hogy minél hamarabb indulhassunk. Magamra kaptam a dolgokat, közben Austin is készülődött. Hajamat egy laza fonatba hagytam, majd késznek nyilvánítottam magam. Magunkra kaptuk a cipőnket, és be is vetettük magunkat az éjszakába. Sokat sétáltunk, és sok érdekes helyen voltunk, de nekem volt egy baljós érzésem, ami azt súgta, hogy valaki követ minket, de semmilyen feltűnő dolgot nem láttam...

11 Rész.-

Sziasztok meghoztam a részt jó olvasást :)Kommentteket várok, szavazni lehet :)

Reggel szokásosan kócos hajjal,és kómás fejjel ébredtem,és a nyakam is fájt. Álmosan keltem ki az ágyból,és a fürdő felé vettem az irányt, mivel a reggeli zuhany mindig jól esik.Szerencsémre senki nem volt benn,így nyugodtan végeztem a tevékenységem. Ma indulunk haza. Igazából nagyon megkedveltem Austin családját, és az biztos, hogy gyakori vendég leszek náluk, mivel Anne nagyon finomakat főz. A kellemesen meleg fürdőm után valami kellemes öltözetet kerestem,végül egy laza póló, és egy még lazább nadrág mellett döntöttem. Viszonylag hamar kész lettem. Austin egész éjjel autót javított, így engem ér a megtiszteltetés, hogy hazavezessek. Leballagtam a konyhába, és csak ekkor vettem észre, hogy én és Austin egyformán öltöztünk. Ezen jót nevettünk. Látszott rajta, hogy nagyon álmos, és hogy már alig bírja ébren. Kicsit beszéltünk még Anne-el, majd útnak indultunk. Austin bepakolta a csomagjaim, és beült mellém, de alig hogy elindultunk el is aludt. Féluton megálltam tankolni, mivel fogytán volt a benzin. Kicsit elhagyatott hely, és valamiért olyan érzésem volt, mintha valaki figyelne engem. De senki nem volt a közelben. Tankoltam, majd bementem fizetni, de ekkor nem várt személlyel találkoztam.
- Nahát. Te itt?- kérdezte gúnyos hangnemben, majd elég lenézően figyelte, ahogy fizetek, majd indulok kifelé. Már épp kiértem volna, mikor megragadta a karomat, és arra késztetett, hogy visszaforduljak.- Kislány! Megbánod amit velem tettél. Engem nem lehet csak úgy lerázni. Még nem, tudod, hogy kivel kezdtél ki.- felment bennem a pumpa egyrészt Fred nagyon erősen szorította a csuklóm, másrészt pedig hogy mondhat ilyet, mikor ő csalt meg egy kiállhatatlan kurvával, aki mellesleg a legnagyobb ellenségem. 
- Nem tudom, hogy ki fogja megbánni. Légy boldog Pamelával, és le lehet szállni rólam.- ennél a résznél erőszakosan rántottam ki gyenge kezem erős szorításából. - És amúgy is. Túl kevés vagy, hogy tönkre tégy. Sajnálom azt az időt, amit rád pazaroltam. - sziszegtem neki az utolsó szavakat, majd faképnél hagytam őt,de még így is hallottam utolsó szavait.
- Megbánjátok.- kiáltotta utánam, de én az autó felé siettem. Beültem, és örömmel tapasztaltam, hogy a kis álomszuszékom még mindig alszik. Szívem őrült tempóban vert, hiszen féltem. Megrémisztettek Fred szavai, és tényleg elhittem amiket mondott, de megpróbáltam nem törődni velük. Később lenyugodtam, és már haza is értünk. Austin csak ekkor kelt fel. Mosolyogva, és kócosan szállt ki az autóból, és segített bevinni a csomagokat. Anyáék nem voltak otthon, mivel mindketten munkában voltak. Rebecca pedig Niallal Londonba utazott nyaralni. Mi lessz ebből. Gondolataimból a mosolygó Austin ébresztett ki, és a szeme csillogásából megállapítottam, hogy van egy remek ötlete, amit most meg szeretne osztani velem.
- Van egy ötletem.- mondta, majd bólogatásom hatására folytatta.- Az ötletem a következő. Mi lenne, ha elmotoroznánk Miamiba? - először nagyot néztem, majd kis gondolkodás után rájöttem, hogy valóban nagyon jó ötlet.
- Te egy zseni vagy.- mondtam, majd adtam egy puszit a nagy kobakjára.
- Összeszedjük Olit, és Eleanort, és lemegyünk pár hétre.
- Oké, de mikor? 
- Mondjuk holnap? - vonta meg a vállát, majd rám nézett.
- Nekem megfelel, de szóljunk a többieknek is, hogy hadd tudjanak elkészülni.
- Oké.- mondta, majd mindketten telefont ragadtunk, és tárcsáztuk legjobb barátainkat. A nagy megbeszélés után leültünk TVt nézni, de nem hagyott nyugodni a Freddel történt ügy, el akartam mondani valakinek, és ez a valaki  Austin lesz, mivel benne maximálisan megbízom.
- Austin! - szólítottam meg, amire felfigyelt.- el szeretnék mondani valamit. - az addigi mosolygós arckifelyezése átváltott kicsit ijedtre. 
- Micsodát? - kérdezte türelmetlenül.
- Máma hazafelé jövet megálltam tankolni, és találkoztam Freddel. - az ijedt pofát leváltotta az ideges arckifelyezés. - és megfenyegetett. - itt pattant a húr, és komolyan, ha Fred akkor ott lett volna, biztosan verekedés lett volna belőle.
- Szemét állat.- bukott ki belőle.- és mit mondott? - elmeséltem neki mindent. Nagyon felment benne a pumpa, ezért nyugtatgattam kicsit. 
- Nyugi. Szerintem csak hangoskodott, hogy megijedjek.- mondtam, majd végigsimitottam a karján.
- De akkor sem tehet ilyet veled.- hangjában csengett a düh, és a megvetés. Nem tudtam mit mondani, vagy tenni, ezért megcsókoltam. Nem volt hosszú életű, de sokat jelentett, mivel szinte teljesen lenyugodni látszott. Imádta, hogy ilyen hatással vagyok rá, és hogy ennyire tudom befolyásolni őt. Alig hogy eltávolodtam tőle ő újból megcsókolt. Csókunkat anya, és apa zavarta meg,akik nevetve jöttek be kezükben papirszatyrokkal, mivel a bevásárló körútról jöttek.
- Sziasztok.- köszönt anya, majd lerakta a kezében lévő csomagokat a konyha asztalra.
- Helló- köszöntem lazán.
- Jó napot .- udvariaskodott Austin.
-Na milyen volt?- kérdezte anya fülig érő mosollyal,majd elmeséltem neki, hogy nagyon jó volt. 
- Örülök. Kicsim mi ma este elmegyünk nyaralni. - mondta apa, majd mosolyogva anyára nézett.
- Hová? - kérdeztem vissza kicsit izgatottan.
- Kicsit szeretnénk kikapcsolódni, és úgy gondoltuk, hogy egy hétre megszabadulunk a zajos várostól, és elmegyünk a Bahamákra. - ekkor anya ezer wattos mosollyal nézett minket. 
- Értem, amúgy mi holnap reggel indulunk. Úgy döntöttünk, hogy lemotorozunk Miamiba.
- Csak ti ketten?. - nézett gyanakvóan apa.
- Nem. Jön Eleanor, és Oliver is.
- Oké. Mi megyünk csomagolni.
- Szerintem mi is.- mondtam, majd indultunk is, mivel még Austinhoz is át kell mennünk összepakolni az ő cuccait is. Már a szobámban voltunk, és pakoltam a cuccaimat, mikor eszembe jutott valami.
- Austin! Motorral hogy a francba viszem el ezt a gurulós szart? - ő csak jót nevetett kijelentésemen, de mikor lenyugodott gondolkodni kezdett,majd láttam rajta, hogy ötlete van. Semmit nem mondott, csak tárcsázott egy számot. Pár csengés után a szám tulajdonosa felvette. Austin kihangosította, majd megszólalt.
- Csá Ben. - mondta, majd a számomra ismeretlen férfi beleszólt a telefonba.
- Cső te barlanglakó. Mi van veled mostanság haver? 
- Semmi különös, veled? 
- Semmi, csak nyakig olajas vagyok, mivel ez a szar megint elromlott. 
- Mondtam, hogy ne vedd meg. Ott volt az orrod előtt életed lehetősége, de neked ez a szar kellett.
- Oké oké. Ne baszass.
- Ben. Lenne egy orijási kérésem. 
- Hallgatlak.
- Mikor mész vissza Miamiba?
- Holnap dél körül indulok, miért? 
- Lenne pár csomagunk. El tudnád vinni?
- Persze, milyen csomag?
- Bőröndök, nyaralni készülünk.
- Haver miért nem hozod te?
- Motorral megyünk.
- Ja holnap reggel hozd el hozzám.
- Oké, majd tőled elhozzuk. 
- Rendben haver, most leteszlek, mert ha nem javítom meg ezt a szart, jövő ijenkorra sem érek le. 
- Oké szia.
- Szia.- ezzel vége is volt a beszélgetésnek.
- Ő ki volt?- kérdeztem, majd pakoltam tovább, és közben hallgattam Austin válaszát.
- Ben. Unoka testvérem. 
- Értem.- egyszerű válaszommal lezártam a beszélgetést, majd miután kész lettünk átmentünk Austinhoz, ahol ismét nekem kellett pakolni. Mikor ott is kész voltunk Oli elhozta az ő csomagjaikat. Mosolyogva vettem tudomásul, hogy nem enyém a legnagyobb csomag, hanem az Eleanoré. Ezután az egészet elvittük Benhez,majd visszamentünk Austin lakásába.Zuhanyzás után eltettük magunkat holnapra, mivel hosszú út áll előttünk, és eléggé hosszú napunk lesz.

10 Rész.-

Sziasztok itt is lenne a 10. :) Szavazni,és kommentelni :) Jó olvasást :)


A szobába érve előkerestem pár cuccot, és Austin kérésének megfelelően melegen öltöztem.Ahogy kész voltam lementem.Austin már várt.Fogalmam sem volt, hogy hova megyünk, mivel mindig ezt csinálja.Mindig meglepetés minden,de igazából szeretem ezt.
-Na Hercegnőm?Mehetünk?-kérdezte,majd kijött a konyhából.
-Persze.-mondtam,majd elindultunk.Út közben ismét sokat nevettünk,mivel ez a nem nolmáris nem az utat nézte,és egy hatalmasat esett.Mindenki minket nézett,és nem értették,hogy mi van velünk.Elég vicces látvány lehettünk.Nem sétáltunk sokat,mikoris egy kis erdei úthoz értünk.A nap már kezdett lemenni,így szaporábbak lettek lépéseink,mígnem vége volt az útnak,és egy tó tárult a szemeim elé.Az egész hely gyönyörű volt.A tavat körülvették a fák,és ez adta azt a szépséget,amit már akkor megszerettem.
-Ez olyan szép.-mondtam neki.Ő csak egy mosollyal nyugtázta örömöm.-De miért hoztál el ide?-kérdőn néztem rá,hiszen azért ez a dolog mégiscsak érdekel.
-Tudod.-itt mély levegőt vett,és ismét a tájat nézte.-Mindig ide jöttem ki,ha valami gondom volt.Úgy értem,hogy ha valami bántott mindig ide menekültem.Valahogy megnyugtat.-mondta,majd mélyen a szemembe nézett.Nem tudtam semmit sem mondani.Furcsa volt.
-Szeretlek.-mondtam ki végül.Először mondtam neki.Meglepetten,de mosolyogva nézett rám,és igaz kicsit magamon is meglepődtem.
-Én is szeretlek hajolt közelebb,és puha mézédes ajkait enyémnek tapasztotta.Nem maradtunk túl sokat,mivel Austin autója elromlott,és szeretné elvinni valami Charliehoz.Visszamentünk,majd Austin elment.

*Eközben Niall lakásán*

-Niall!Hol van a sütim?-kiáltottam neki,mivel a szobájában volt.Tudtam,úgy tudtam.
-Ööö...-hallottam a hangját,majd szobája felé vettem az irányt.Az ágyán ült,és a laptopját bújta.
-Niall James Horan hol a francban van a süteményem a hütőből?-Álltam elé.Laptopját lassan rakta le,majd kiskutya szemekkel nézett emgem.
-Megettem.-mondta halkan,majd ugyanúgy nézett engem.
-Tudtam,úgy tudtam,hogy nem szabadna ott hagynom-mondtam,majd durcásan vágtam le magam az ágy másik felébe.
-De ahogy kinyitottam a hűtőt ott volt,és azt kiáltotta,hogy Egyél meg! Egyél meg Niall!-mondta,és ennél a résznél vékonyabb hangra váltott.-és ki tud ellenállni egy sütinek?-nem birtam tovább és hangosan nevettem fel.Odajött,és megölelt.Úgy imádom,hogy ilyen bolond.Valamilyen indokkal odament a szekrényéhez,és kinyitotta annak ajtaját.A rengeteg kalap csak úgy hívogatott.
-Na ezt figyeld- mondta,majd felhejezte fejére az egyik kalapot.-Látod?Ilyen profin senki nem tudja feltenni a kalapot.Még te sem.-Nyújtotta ki a nyelvét.
-Na persze azt csak hiszed.-nem szabad hagynom magam.
-Miből gondolod,hogy jobb vagy nálam ebben?-kérdezte kihívó tekintettel,majd egy lépéssel közelebb jött.
-Megmutassam,én hogyan csinálom?-mentem én is közelebb egy lépést.
-Na lássuk.-mondta,majd a szekrénye felé mutatott.Kivettem belőle egy darabot,és elkezdtem a trükkömet,ami abból állt,hogy feldobtam a kalapot a fejemre.Nem nagy trükk,de azért jobb mint a Niallé.
-Na MR.ÉNJOBBVAGYOKMINDENBEN? Erről mi a véleménye?-kérdeztem,majd odamentem hozzá.Elismerően mosolygott,majd ki is mondta.
-Igen jobb volt mint az enyém.-mondta jól hallhatóan,majd duzzogva ült le az ágyra.Odamentem,majd leültem mellé.
-Mi a baj?-kérdeztem tőle,mivel elég élethűnek tűnt a duzzogása.
-Taníts meg erre a trükkre-mondta,majd elkezdtem magyarázni a technikáját,ami nem volt nagy dolog,viszont Niallnak még ez is nehéz volt,mivel két órán keresztül magyaráztam neki,mire végre sikerült.


*Austin szemszöge*

Nagy léptekkel haladtam Charlie házához.Holnap mennénk haza,de az autóm elromlott,és ő a környék legjobb autó szerelője.Igazából már régóta ismerem őt.Kiskoromban mindig oda jártam,és segítettem neki ahogy tudtam.Megálltam a ház előtt,ami most feketén állt,és fölém meredt.Szinte teljesen sötét volt,csak egy lámpa égett az egyik szobában.Becsöngettem,majd az ajtóban megjelent ő...