Jó olvasást xoxo
*Holly szemszöge*
Három hete keményen dolgozunk a házzal. Festettünk, szereltünk,berendeztünk, és most itt állok a kész házunk nappalijában. Lehet hogy túlzásnak tűnik, de gyönyörű lett. Sok munka volt vele, de komolyan megérte. Épp reggelit készítettem, mikor Austin jelent meg meg mögöttem. Karjait derekam köré fonta, és lágyan belepuszilt a nyakamba. Szinte automatikusan felnevettem, majd megpördültem, és csókkal köszöntöttem őt.
- Mit csinálunk ma?- kérdezte.
- Nem tudom. - ültem az ölébe, majd összeborzoltam a haját. Mosolyogva nyúlt a kezem után, majd mikor újra biztonságban tudta szőkés tincseit megcsókolt.
- Nekem lenne pár ötletem.- búgta a fülembe, de olyan hangon, amitől megborzongtam. Ekkor viszont csöngettek.
- Öhm...Vendéget várunk?- kérdeztem majd felpattanva az öléből az ajtó felé indultam. Kinyitottam azt, és ekkor valaki sikítva a nyakamba ugrott. Szorosan öleltem át Eleanort, majd ugráltunk egy sort. Sikoltozásunkra Austin is odajött, majd nem épp sikoltozva, de kitörő örömmel üdvözölte Olivert. Mikor kicsit alább hagytunk a hatalmas örömünkkel betessékeltem őket a nappaliba.
-Üljetek le.- utasítottam őket. De azt hiszem mikor ezt kimondtam akkor nem arra gondoltam, hogy El a földön hemperegjen, vagy Oli kiterüljön a kanapén. De rájuk hagytam mivel ők El és Oli. Egy kiadós kaja, és beszélgetés után ismét csöngettek. Ekkor már Austin ment ajtót nyitni. Ismét sikongás hallottam, majd egy ismerős nevetést is. Rebecca és Niall léptek be a nappaliba. Reb azonnal hozzám szaladt, és szorosan átölelt. Gondolom az előbbi sikítását is nekem célozta. Niall habozott az ölelgetésemmel, végül magamhoz ragadtam, és megöleltem.
- Amúgy...- mondta tele szájjal Oli.- hogy képzeltétek hogy nem hívtok meg ház avató bulira?- nagyot nevettünk, mivel az épp akkor szétrágott mogyoró darab kiesett a szájából. Ismét túl estünk egy tartalmas beszélgetésen, mikor újból csöngettek. Felálltam, majd az ajtóhoz lépkedtem. Kinyitottam. Ben állt ott egyedül. Mosolyogva bennebb invitáltam, majd megöleltem.
- Úgy hallottam buli van. - mondta, majd egyszerre nevettünk fel. A nappaliba érve Oli állt fel mondván, hogy akkor csapjunk bele.
- Mi lenne ha lemennénk a partra ahelyett hogy szétbarmolnád a házunkat.- mondta Austin. Erre már mindenki rábólintott, úgy hogy irány volt a part. 10 perc séta után máris a parton voltunk. Bár tömeg azért volt, a mi magunk együtt maradt, és jó érezte magát. Sokan irigykedve néztek felénk, mivel a hangos röhögés, és mesélés bizony elég messzire elhallatszott. Kétség kívül mi voltunk a legboldogabb, és leghangosabb társaság. Oli tűnt el, majd 10 perc múlva visszajött hozzánk egy pezsgővel, és poharakkal. Kérdőn néztünk felé, aki szótlanul állt, és a barátnője felé biccentett. El mosolygott, majd izgatottan felemelte a kezét. Gyűrüsújját egy gyönyörű gyűrű diszitette. Hogy hogy eddig nem tűnt fel. Sikítozva ugrottam barátnőm nyakába, aki hasonlóképp tett. Azt hiszem ma többet sikoltoztam, mint eddig életemben. Mindenki sorra gratulált nekik, majd pezsgő kortyolgatás közben megnéztük a naplementét. Összességében csodás nap volt, és azthiszem ezt mindenki így gondolja.
- Akkor indulhatunk haza.- mondta Niall, mikor már kellőképp hűvös lett.
- Mind haza akartok menni? - kérdeztem.
- Mi megszállunk egy szállodában, majd holnap indulunk.- mondta Reb.
- Mi éjszakai motorozást választjuk.- biccentett Oli.
- Szerintem pedig maradjatok csak nálunk. Van elég hely mindenkinek.- mondta Austin. Erre mindenki rábólintott, és elindultunk haza.
