20. Rész.-

Sziasztok :) Hát meghoztam a rész, és mostantól sajnos csak hétvégenként tudok hozni újat :)
De addig is jó olvasást :) xoxo

A reggeli napfény erős sugara arra késztette szemem, hogy az automatikusan kinyíljon, így megszívatva saját magát, mivel az erős fény pont a szemembe sütött. Megfordultam, és úgy gondoltam, hogy most már kinyithatom a szemem. Így is tettem. Austin még aludt, és órámra nézve ez érthető is volt, mivel még csak fél hét volt. Agyam hamar kapcsolt, és azt a parancsot adta, hogy reggelit készítsek. Kikászálódtam az ágyból, és a mára előkészített ruhákat vettem magamra. A hajamat lófarokba kötöttem, és kész is voltam. Leballagtam a lépcsőn, majd befordultam a konyhába. Kinyitottam a hűtőt, majd válogattam az alapanyagok közül, és végül a sonkás tojásrántotta mellett döntöttem, amit állítólag isteni finoman el tudok készíteni. A tojásokat jó alaposan összekevertem, majd bele a sonkát, és már sült is. Nagyon unatkoztam, így bekapcsoltam a rádiót, és épp az egyik kedvencem szólt. Táncolgattam kicsit, és közben szépen megterítettem az asztalt. Már majdnem minden kész volt, mikor Austint pillantottam meg. Lazán támasztotta magát a falnak, és engem nézett. Féloldalas mosolyából levettem, hogy mi járhat a fejében.
- Jó reggelt!- mondtam, majd odamosolyogtam neki. Lassan odasétáltam.
- Neked is jó reggelt szépség. - mondta, majd megölelt.- Hogy képzelte, hogy csak úgy ott hagy reggel? - kérdezte, de nekem nevetnem kellett ezen a mondaton. 
- Elnézést, de gondoltam, hogy éhes lesz, ha felébred. - mondtam, és közben orrára böktem. 
- El is találta.- mondta, és puszit nyomott a homlokomra.
- Szeretlek te bolond.- mondtam, majd közelebb húzódtam hozzá.
- Én is szeretlek gyönyörűm. - hallgattam válaszát, majd ajkait enyémekre tapasztotta. Nyelve gyengéden csúsztatta át számba, és lassan, nyugodtan csókolt. Ebben a csókban benne volt minden. A feltétel nélküli szeretet, a kötődés, és sok sok szenvedély. Sajnos levegő hiányában el kellett válnunk. Lassan megjelentek a többiek is, és így nekikezdhettünk a reggelinek. Büszke voltam magamra, mivel mindenkinek ízlett a főztöm. Mikor végeztünk, lassan mindenki elköszönt Bentől. Ahogy ennek is vége volt, jöhetett a közel kilenc órás út. Végre ismét motoron. A szél hasított, akárcsak mi, mivel már dél körül jártunk utunk felén. Mivel mind haláléhesek voltunk, megálltunk egy McDonalt's- ba. Mikor itt is végeztünk, tovább utaztunk, és viszonylag hamar hazaértünk. A házunk előtt megállva Austinhoz léptem. 
- Bejössz?- kérdeztem, majd hagytam, hogy összekulcsolja ujjainkat.
- Persze, mivel be kell jelentenünk a szüleidnek, hogy összeköltözünk. - mondta mosolyogva, és egy gyors csókot kaptam. Lassan besétáltunk. 
- Megjöttünk!- mondtam, ahogy beértünk. Furcsa volt itthon. 
- Szia kicsim.- jött ki a nappaliból anya, majd megölelt, és puszit is adott.
- Szia anya.- mondtam, neki, majd arrébb tekintettem, és apát is megtaláltam. - Szia apa. - mondtam neki is, majd kaptam tőle is egy ölelést.
- Jó estét Michel úr. - mondta Aaustin, és kezet ráztak.- Önnek is Mrs.Michel. 
- Neked is Austin. - mondta anya, majd bennebb mentünk. A nappaliban ültünk, és egymás utazásáról beszéltünk. Jókat nevettünk anyáék történeteik, mivel rengeteget szerencsétlenkedtek. A nagy beszélgetés után vacsora jött. Ismét nagyon jót ettem, és már arra is gondoltam, hogy jobb lesz fogyókúrát alkalmaznom, mert ha nem, annak nem lesz jó vége. Így elkalandozva nem is hallottam, hogy az asztalnál ülők mit is beszélnek.
- ...ugye Holly? - kérdezte Austin, és fogalmam sem volt, hogy miről van szó.
- Elnézést nem figyeltem.
- Arról meséltem a szüleidnek, hogy lenne egy bejelentésünk.
- Oh tényleg. - ráztam meg a fejem, és figyeltem a többiekre.
- És mi lenne az? - kérdezte apa.
- Hát arról lenne szó, hogy nagyon megszerettük Miamit, és úgy gondoltunk, hogy talán odaköltöznénk.- mondtam ,majd figyeltem a reakciókat. Apa helyeslően bólogatott, és anyáról már nem tudtam leolvasni semmit. 
- Van már kiszemelt ház?- kérdezte apa. 
- Persze, már találtunk. - válaszolta Austin, és rám nézett, majd az asztal alatt megfogta a kezem.
- Hát akkor áldásom rátok. - mondta apa, ami meglepett, de azért még örültem. Miután végeztünk a vacsorával felmentünk a szobámba. Ismét furcsa volt, mivel egy hét múlva már nem itt lesz a szobám, és nem ebben a házban fogok élni. Furcsa volt még kimondani is, hogy "elköltözöm" mivel ennek a szónak volt valami titokzatos jelentése. Ez a szó már azt jelentette, hogy attól a pillanattól kezdve már nem lesz apa és anya, akik mindig ott vannak ha kell, ahogy kiléptem innen, már saját magamnak kell megküzdenem mindenért. Onnantól kezdve már felnőtt nő ként kell viselkednem. Onnantól már nincs visszaút. Ezekkel a gondolatokkal aludtam el Austin ölelő karjai között, és tudtam, hogy a további sok titkot, és kalandot rejtő életemben Ő is benne lesz, és segít engem...

 

19. Rész.- (+18)

Hát sziasztok :) Meghoztam a részt :) Egy külön kérésre lett ez most ilyen :)
Jó olvasást xoxo  (Ha nem kedveled az ilyen részeket, ne olvasd el :D)

Igazából fura, hogy ezt mondom, de alig vártam, hogy végezzünk a vacsorával, és megmutassam Hollynak azt a lakást, amit kinéztem magunknak. Szerencsére nem húzták sokat az időt a kedves rokonok, és nem kérdezősködtek sokat. Már a búcsúzkodásnál jártunk, és én egyre izgatottabb lettem, mert féltem, hogy Hollynak nem fog tetszeni. Elköszöntünk, majd kimentünk. Kellemes idő volt kinn. Az autóhoz sétáltunk, én udvariasan kinyitottam az ajtót előtte, majd miután beült becsuktam azt. Átsiettem az én oldalamra, beültem, majd indultunk is. 
- Merre megyünk? - kérdezte kíváncsian Holly, majd hatalmas szemeivel engem nézett.
- Megnézünk valamit.- mondtam neki, és próbáltam titokzatos maradni.
- Mi lesz az?- kérdezte. Mindig is tudtam, hogy nagyon kíváncsi tud lenni, így húztam az agyát.
- Majd megtudod. - ekkor tette a durcás kislányt, de nem tudott annyira jól színészkedni mint hitte, mert láttam azt az aprócska mosolyt az arcán. Kis autókázás után odaértünk. A ház sötéten és nyugodtan várt ránk. Kiszálltam, majd mielőtt még kinyithatta volna az ajtót, én nyitottam ki azt. Mellém állt, kezem megkereste övét, és összekulcsoltam ujjainkat. Elmosolyodott, majd közelebb jött, és megölelt. Vékony, és gyenge karjait körém fonta, és a mellkasomba mormolta azt a szót, ami nekem mindennél többet jelentett.
- Szeretlek Austin.
- Én is szeretlek Holl. - mondtam, majd én is megöleltem őt. Kis idő telt el, majd kibontotta magát karjaimból, és mosolygott. Csak mosolygott, és mélyen a szemembe nézett. Istenem az a mosoly. Ebbe a mosolyba, és annak tulajdonosába szerettem bele. De végzetesen. Csöppnyi ajkait figyeltem, és meg akartam csókolni, és ebben nem is akadályozott meg senki, így ajkaink összeforrtak. Nyelvünk szenvedélyes táncra perdült. Levegő hiányában elválltunk. Homlokomat övének támasztottam, és a szemét néztem. 
- Látod ott azt a házat. Az lenne a miénk. - ahogy ezt kimondtam, felcsillant a szeme, és kutatva tekintett körül. Szeme tágra nyílt, és hatalmas mosoly terült szét arcán.
- Dehát ez gyönyörű.- motyogta a szavakat, és egy lépést tett előre. - Megnézhetem? - kérdezte, és az izgatottság látszott az arcán. Zsebemből elővettem a kulcsokat, majd meglengettem előtte. 
- Annyira szeretlek. - mondta, majd a nyakamba ugrott. Kis ölelés után ismét mellettem állt, és kézenfogva közelítettük meg a házat. Nem is én lennél, ha nem tudtam volna kicsit szerencsétlenkedni az ajtóban, de viszonylag hamar bejutottunk. Holly a kapcsolót kereste. Hamar meg is találta, és ennek köszönhetően fény töltötte be az egész helységet. 
- Wow. - ennyi hagyta el apró, és gyönyörű ajkait, és felfedező körútra indult. Mindenhova benézett, és mindenhol elhangzott az "ez gyönyörű" kifejezés. Mosolyogva követtem lépteit. 
- Ez a mi szobánk. - kaján vigyor terült el ajkamon, és válasz helyett csak bólogattam. - mi lenne... - kezdte el kérdését, és felém közelített. - ha mondjuk... - ekkor odaért hozzám, és kezét végighúzta mellkasomon. - kipróbálnánk ott azt az ágyat...- szavait fülembe búgta. Tudta hogy már ezzel kellőképp fel tud húzni, de még hagyta.
- Benne vagyok. - súgtam a fülébe, mert tudtam, hogy imádja. A következő pillanatban már lábait a derekam köré fonta, és csókokkal lepte el a nyakam. Egyik kezemmel tartottam, míg a másikkal megragadtam egyik mellét. Játszadoztam vele, és halk nyögéseket hallatott. Lassú léptekkel az ágyhoz vittem, miközben csókcsatánk nem hagyott alább. Nyelveink forró táncot jártak, és egyre szenvedélyesebb lett minden. Kezeit a derekamnál éreztem, majd rájöttem, hogy a pólómat próbálja levenni rólam. Miután lekerült rólam az említett ruhadarab, ujjaival a mellkasom cirógatta. Keze egyre lennebb kalandozott, rajta pedig még mindig túl sok ruha volt. Ujjammal megtaláltam a ruha cipzárját, amit lassan húztam le. Ahogy eltűnt róla a ruha, szemem elé tárult a fekete csipkés szettje. A fekete csipke tanga tökéletesen feszült a csípőjére. Keze az övemet csatolta ki, és nadrágomat óvatosan tolta le rólam. Határozott mozdulattal kapcsoltam ki melltartóját, ami szintén a földön landolt. Imádtam a testét, egyszerűen tökéletes volt. Kezei alsó nadrágom szélén játszadozott, majd apró kezei simogatni kezdték férfiasságom. Férfias nyögéseket hallattam, majd úgy gondoltam, hogy  nekem is cselekednem kell, így a gyönyörű csipkés darabot lassan leszedtem róla. Rögtön cselekedett ő is, így megszabadított alsó nadrágomtól is. Nyakát kezdtem kényeztetni, miközben betoltam magam. Ajkunk ismét összeforrt, és számba nyögött. Ritmusosan mozgattam csípőmet, így egyre mélyebbre hatoltam, és nyögéseink is egyre hangosabbak lettek. Kezeinket összekulcsoltam, és éreztem ahogy Holl egyre erősebben szorítja. Hatalmasat löktem rajta, majd éreztem, ahogy már elég kicsi van hátra. Szorosan magamhoz öleltem, mert érezni akartam. Lökéseim egyre mélyebbek lettek, és Holly körmei is egyre mélyebb sebeket hagytak hátamon. Nagyon fájt, de imádtam. Hatalmas fájdalmat éreztem és Holly a nevemet sikítva élvezett el. Egy utolsót löktem rajta, majd én is elélveztem. Lihegve feküdtünk egymás mellett, és magamra húztam a mellettem pihenő lányt. 
- Szeretlek. - mondtam neki, és végigsimítottam a hátán.
- Én is szeretlek. - mondta, és vékony karjaival átölelt. 
- Szerintem menjünk vissza. Holnap korán indulunk. - mondtam, majd végignéztem, ahogy magára veszi a fekete csipkés szettjét. - Őrülten jól áll neked ez a csipke. -mondtam, de le sem tudtam venni szemem a formás fenekéről, amin gyönyörűen feszült a csipke. 
- Öltözz már. - viháncolta el, és odadobta az alsónadrágom. Az autóban ülve hatalmas csend uralkodott, és utáltam a csendet. 
- Milyen a  ház? - kérdeztem, és tekintetem rá emeltem. 
- Nekem tökéletes. Olyan nagy, és olyan. amiről mindig is álmodtam.
- Örülök hogy tetszik. - ezután ismét csend lett. Mikor megérkeztünk, észrevettem, hogy Holly elaludt. Olyan gyönyörűen alszik. Olyan mint egy angyal. Óvatosan vittem be, és lefektettem az ágyba, majd még óvatosabban vettem le a ruháját. Befeküdtem mellé, átöleltem, majd elnyomott az álom.

18. Rész.-

Hát sziasztok :) Először is Boldog új évet minden kedves olvasómnak :) Imádlak titeket :)
Itt lenne az új rész, amit megpróbálok hosszabbra írni mint az utóbbit :)
Jó olvasást xoxo

Majd megszólalt a telefonom. A kijelzőn Holly nevét láttam, és ez hatalmas megkönnyebbülés volt számomra. Felvettem, majd meghallottam édesen csilingelő hangját.
- Szia merre vagy? 
- Itt vagyok a parton, te? - kérdeztem, mint akivel semmi nem történt az elmúlt tíz percben.
- Elvoltam kicsit motorozni. Most értem haza, és nem tudtam, hol lehetsz.
- Értem, megyek is vissza, mert mindjárt indulunk. 
- Oké. Siess. Szeretlek.
- Én is szeretlek. - mondtam, majd kinyomtam a telefont. Egy nagy sóhaj után felálltam, majd visszaindultam. Út közben eldöntöttem, hogy nem mondom el Hollynak a félelmeim. Mire visszaértem, Holly már a zuhany alatt volt. Leültem kicsit a TV elé. Csak váltogattam a csatornákat, mert nem találtam semmit sem túl érdekesnek. Végül megállapodtam egy zenecsatornánál. Már kezdtem volna beleélni magam, mikor megjelent Holly, egy szál törölközőben. 
- Hmm. Sexy vagy. - mondtam, majd ismét jól végigmértem minden egyes porcikáját. Egyszerűen imádom őt, és ilyen még nem volt. Már csak a puszta látvány lázba hoz. Ha megcsókol a fellegekben érzem magam. Ha megérint az egész testem átjárja valami. Furcsa így kijelenteni fél év után, de úgy érzem megtaláltam azt a nőt, akit talán képes vagyok szeretni. Még magam is meglepődtem a gondolataimon. Azon vettem észre magam, hogy Holly kérdez valamit. 
- Hahó. Itt vagy? - kérdezte, majd meglengette előttem a kezét. Nem válaszoltam, csak magamra rántottam, és megcsókoltam. Hirtelen hatalmas csók csatába kezdtünk, és valahogy alám került. Kezem végighúztam combján, majd erősen csípőjébe markoltam. Halk nyögés hagyta el ajkait, majd körmeit belemélyesztette a hátamba, és végighúzta ott. Ezt már én sem bírtam, és elég hangos férfias nyögést hangoztattam. Már kezdtem nagyon beleélni magam, mikor Holly leállt.
- Kicsim. Este folytatjuk, de most mennünk kell. - Nyöszörögve szálltam le róla, majd arrébb álltam. Furcsa volt, hogy a törölköző egész idő alatt rajta maradt. Különleges technikával csavarhatta magára. 
- Menj zuhanyozni. - kiáltotta le nekem, mert én még mindig ott álltam. Felmentem, majd egy gyors zuhany után felöltöztem. A tükörben néztem magam, és felmértem, hogy Holl mit szerethet rajtam. Lépteket hallottam, majd az ajtóban megjelent Holly. Olyan gyönyörű volt. Mosolygott, mint mindig, és olyan gyönyörű a mosolya. 
- Gyönyörű vagy.-  mondtam neki. Ő nem mondott semmit, csak megpördült a ruhájában, és nevetett. - Mehetünk? - kérdeztem. 
- Persze. - mondta, majd elindult lefelé a lépcsőn. Az autómhoz sétáltunk, kinyitottam neki az ajtót, amit egy gyönyörű mosollyal köszönt meg, majd én is beültem, és indultunk is.


*Eközben Niall lakásán*

- Becca! Hol van  a nyakkendőm? - kérdeztem, mert már vagy tíz perce keresem azt a nyakkendőt. 
- Már háromszor is elmondtam, hogy az ágyon van! - Kiáltotta ki nekem, mivel a tükör előtt sminkelt. Odamentem hozzá, majd rosszallóan megráztam a fejem. 
- Ugye tudod, hogy ezek nélkül is gyönyörű vagy? - kérdeztem, majd láttam a mosolyából, hogy tetszik neki a bókom.
- Ha te mondod, de akkor is szükséges. - mondta, majd két vonás után be is fejezte. Felállt, majd várta, hogy hogyan bírálom öltözetét.
- Gyönyörű vagy. - mondtam neki, majd megcsókoltam, ezzel jelezve, hogy indulhatunk is. Egy díj átadóra megyünk, és mivel az összes többi srác hozza a barátnőjét, ezért én is elviszem Beccát. Bemutatom neki a mi világunkat. 
- Jaj Niall. Én félek. - mondta, és látható volt rajta, hogy nagyon izgul. - az a rengeteg fotós, és a többi híres ember. 
- Nyugodj meg. Én ott leszek, és segítek. - mondtam, majd combjára raktam a kezem. Mikor odaértünk, már rengeteg fotós várt ránk, és kicsit hülyén éreztem magam, mert nem akartam Beccát kitenni ennek a stresszes, és hülye életnek. Ilyenkor kicsit azt kívántam, hogy bárcsak normális srác lennék. Mielőtt kiszálltunk volna adtam egy gyors csókot, és megjegyeztem :
- Becca! Harry előtt ne használd a híres kifejezést, mert utálja. - Bólogatott, majd kiszálltunk. A paparazzók azonnal ránk vetették magukat, és én alig vártam, hogy beérjünk.

*Eközben Austinéknál*

- Holly! - szólítottam meg. - Ugye mondtam máma, hogy van egy meglepetésem. 
- Igen. Mi az? Nem árulod el végre? - mondta, és csillogó szemekkel nézett rám. 
- Szereted ezt a helyet? - Kérdeztem, és rá néztem egy pillanatra, de gyorsan vissza is vezettem tekintetem az útra, mivel nincs szándékomba balesetet okozni. 
- Persze. Miami gyönyörű hely. Szeretnék itt élni.- mondta, majd kinézett az ablakon. 
- Tudod én is régóta szeretnék itt élni, és ha már így alakult a helyzet, talán ide költözhetnénk. - kimondtam. Ezen gondolkozom, egészen azóta, mióta idejöttünk, és Holly elmondta, hogy egyszer itt szeretne élni. Ránéztem, majd láttam az arcán, hogy meglepődik, és hogy nagyon boldog. Örömkönnyeket is láttam, és szóhoz sem jutott. Öt perc elteltével erőt vett magán, és megszólalt:
- Jézusom. Tényleg így gondolod?
- Persze csak ha te is akarod.
- Együtt? - kérdezte mosolyogva.
- Együtt. - jelentettem ki, és ekkor még nagyobb örömöt láttam rajta. - Miután végeztünk itt, megmutatom a házat, ami nagyon tetszik, és ha így alakulnak a dolgok, akkor meg is vesszük. - mondtam.
- Jaj, annyira örülök. Köszönöm, . hallottam hangját, majd éreztem, ahogy gyengéden megpuszilja az arcom. Valahogy most ez jelentett nekem mindennél többet. Ezzel az aprócska gesztussal mutatta ki most nekem, hogy tényleg akarja ezt, és hogy tényleg örül ennek.