Jó olvasást :)
Fölém kerekedett, majd csókokkal hintette be testem minden egyes részét. Lassan szedtem le róla laza pólóját, majd kezemmel végigsimítottam jól kidolgozott felsőtestét. a kezei még mindig combomat simogatták, de egyre feljebb haladtak rajta.
*Austin szemszöge*
Akartam őt, ott és úgy ahogy van. Imádtam, amit belőlem váltott ki. Egy különös, új érzést, amit csak iránta éreztem, és csak iránta fogok érezni. Lassan leszedte rólam a pólóm, majd végigsimított a mellkasomon, amitől kirázott a hideg, megborzongtam, majd én is cselekedtem, mivel kezeim egyre feljebb csúszott gyönyörű combjain. Már nem bírtam magammal, így megfogtam ruhája szélét, és egy egyszerű mozdulattal kaptam le róla. Alakja mint mindig most is gyönyörű volt, és a csipkés alsóneműje csak tovább fokozta vágyaimat. Holl már a nadrágom övével dolgozott, és viszonylag hamar sikerült neki leszednie rólam a nadrágomat is. Éreztem, ahogyan már nem bírok magammal, ezért elég vadul markoltam meg melleit, amitől félhangos nyögést hallatott. Még soha nem hallottam, de már most imádom. Ismét nyakát támadtam, és fülébe dörmögtem, mert tudom, hogy imádja. Körmeit végighúzta a hátamon, amitől az én számból is erőteljes nyögés hallatszott. De ezzel itt volt a vég, és egyben egy új kezdet, mivel már végképp nem bírtam magammal. Egyszerű mozdulattal csatoltam ki melltartóját, ami lassan lecsúszva a földön landolt. Kezei bokszerem szélére csúsztak, majd lassan letolta azt.
*Holly szemszöge*
Szívem eszeveszett sebességgel vert, és úgy éreztem, hogy menten elégek. Már minden fölösleges ruhadarab lekerült rólunk. Gyengéden átölelt, majd feltette utolsó kérdését:
- Biztos akarod? - mélyen a szemébe néztem, és próbáltam felfedezni benne, hogy ő tényleg akarja-e ezt. Válaszom rövid és tömör, volt:
- Mindennél jobban.- nem kellett sokat várnom és már az ágyon feküdtünk. Austin már eleget tett a megfelelő védekezési előírásoknak. Fölém kerekedett, majd mélyen a szemembe nézve bepozicionálta magát, majd lassan belém hatolt. A fájdalom már-már elviselhetetlen volt, és szememből is kiesett egy két könnycsepp, de nagyon óvatos, és figyelmes párra találtam, így egy idő után már azt kívántam, hogy bárcsak soha ne érne véget az a pillanat. Austin lökései egyre gyorsabbak lettek. Imádtam, amit, és ahogy akkor ott csinált, akkor ott minden tökéletes volt. Szinte az idő is megállt. Imádtam minden egyes mozdulatát. Akkor ott, teljesen, és visszafordíthatatlanúl beleszerettem. Egymás mellett feküdtünk. Testünk forrt. Nem tudtam mit mondani. Nem akartam elrontani ezt a tökéletes pillanatot. A csend már -már kezdett eléggé kínos lenni,de szerencsére ő szólalt meg előbb:
- Tudom, hülye kérdés, de úgy éreztem, hogy én vagyok neked az első. Hogy lehet ez?- elmosolyodtam, és én magam is elgondolkodtam azon, hogy hogy is lehetséges ez, majd rájöttem, hogy hogyan is:
- A válasz nagyon egyszerű. - Kérdőn nézett le rám, majd folytattam- mert eddig rád vártam. - láttam rajta a pillanatnyi lepettséget, de ez hamar elillanni látszott. Nem is beszéltünk többet, mivel mindketten mély álomba szenderültünk. A reggeli ébredésem nem volt olyan kellemes érzés mint a tegnap éjjeli dolgok. Elgondolkodtam kicsit azon, hogy ez most tényleg nem álom volt, hanem téynleg velem történt meg ez és ettől valami különös boldogság töltött el, de ez is hamar elszállt, mivel fejem éles fájdalommal jelezte, hogy nem tetszik neki a tegnap esti nagy mennyiségű alkoholfogyasztás. Magamra kaptam a tegnap esti alsómat, majd Austin pólóját, majd leballagtam a konyhába egy kis fájdalomcsillapítóért. Ben már lenn volt, és ahogy elnéztem neki is ugyanarra a kis pirulára volt szüksége, mint nekem.
- Tessék.- nyújtotta felé a gyógyszeresdobozt, kipattintottam belőle egy kis szemet, majd legurítottam a torkomon.
- Köszi.- mondtam neki miután kész voltam, majd Austint pillantottam meg, ahogy lefelé totyog a lépcsőn...
