5 Perc múlva már ott is voltam, de El nem egyedül volt, ott volt még két másik motoros is...Erről nem szólt.A másik kettő intett,én is nekik,El pedig úgy ahogy volt odajött hozzám.
-Annyira hálás vagyok,jövök neked egyel.
-Jézusom El...még soha nem szöktem el, erre most miattad...ha a szüleim megtudják egy életre toronyba zárnak-mondtam,de a végét én is elröhögtem.
-Ha ne ismernélek azt hinném, hogy bolond vagy...de így hogy ismerlek, tudom...-mondta El, amin jót kuncogtunk.De a fiúk intettek, ezek szerint menni kell.
-Ki az a másik?-kérdeztem barátnőmet, mivel én csak egy fiúról tudtam...
-Oliver legjobb barátja,Austin.-Ezennel nem is mondtak semmit, csak annyit, hogy kövessük őket....bevallom először kicsit féltem, hogy milyen alak az aki éjszaka hívja randizni a barátnőjét...furcsa volt.De nem agyaltam sokáig ezen, mert átadtam magam a motorozás élményeinek...Kb fél óra motorozás után megjöttünk.Nem hittem a szememnek...motoros összejövetel...buli...szinte sejtettem...valahogy furcsán éreztem magam..ismeretlen környezet...ismeretlen emberek...de 10 perc után már teljesen feloldóttam.Oliver tényleg nagyon jófej, ahogy El mesélte nekem.Austin pedig...aranyos, nagyon jól elbeszélgettünk az estét, aztán megnéztünk még egy versenyt is, amit Oliver nyert...így már tutira bevágódott Elnél...bírtam őket, nagyon aranyosak voltak.Oli, és El kicsit elvonultak, így nekem Austinnal kellett maradni.Csend volt...Oké ilyen helyen hogy lehetne már csend...úgy értem, hogy nem nagyon beszélgettünk.A már kínosnak mondható csendet Austin törte meg:
-Amúgy...mióta motorozol?
-Már vagy 3 éve...te?
-5 éve.És hogy? Mármint úgy értem, hogy miért kezdted el?Nem nagyon vannak lány ismerőseim, akik motoroznak, és amellé ilyen komolyan.-mondta egy nagyon édes mosoly mellet...Olyan ismerős volt...mintha már láttam volna valahol...de nem jövök rá hogy hol.
-Vicces, mert mindenki ezt kérdezi, mikor megismerkedem valakivel,amúgy azért kezdtem el, mert apám is ezt csinálta.Mindíg mindenhová magával húrcolt,és megszerettette velem is.
-Értem.Amúgy meg sem kérdeztem, hány éves vagy...már ha nem sértelek meg ezzel...-ezen jót nevettem, mivel én nem vagyok az a fajta, aki hisztizik, ha a koráról faggatják.
-19.És te?
-21.-de ezennel vége is volt a beszélgetésünknek,mert egy hangos sziréna zavarta meg mindenki jókedvét...Rendőrök?Persze...az ilyen "bulik" általában illegálisan vannak megszervezve,tehát most megszívtuk...vagy mégsem?
-Ülj fel a motorra, és gyere utánam, de ne maradj le-mondta Austin, majd én sem tétlenkedtem.Azonnal felpattantam a motoromra, és üldözöbe vettem Austint.Össze vissza cikázva haladtunk, míg át nem jutottunk valahogy a rendőrökön.De ezzel sem volt vége, mivel természetesen üldözőbe vettek minket.Hosszú hajsza után végre sikerült lerázni őket...De ekkor kezdtem csak aggódni..Hol van Eleanor?És Olover?
-Jézusom...
-Nyugi....ez nálunk mindennapos, és ha hosszabb ideig akartok velünk lógni, akkor jobb ha megszokod- mondta mosolyogva,majd megölelt,mert látta, hogy még mindíg sokk hatása alatt állok...aranyos volt...
-De mi lesz Oliverel, és Eleanorral?-kérdeztem elég kétségbeesetten.
-Nyugi Oli tud vigyázni a barátnődre.Mi pedig most jobb ha hazamegyünk.-Ezzel megldottnak tekintette a problémát, de én azért még aggódtam El miatt.A házunk előtt megállva azonnal hívtam Eleanort,aki bár másadszorra, de felvette.
-Jól vagytok ugye?-kérdezte azonnal El
-Nyugi El velünk minden oké, inkább veletek...
-Oliver kimentett.Ma este nála alszom, tudnál falazni, anyuék úgy tudják, hogy nálad alszom.
-Eeeel...már megint?
-Légysziveeeeees..
-Oké...
Beszélgetésünk után még váltottam néhány szót Austinnal, és megeggyeztünk, hogy holnap suli után még összehozunk egy talákát.Adtam neki egy puszit,majd beosontam.Benn csenben átöltöztem, és mentem aludni.5 percre rá költött az ébresztő.
-A kurva éleeeet...
A suli kész katasztrófa volt...Ilyen kómásan még nem voltam benn...a fejem fájt, és már 2 órán is megszólított a tanár, hogy ne aludjak...Aztán pedig suli után Austin vitt haza, ennek következtében el is felejtettem, hogy Fred ma is értem jön...csak akkor jöttem rá, mikor megláttam őt a pirosnál...a fejemet is elfordítottam,de azért egy pillanatra odanéztem,és nem hittem a szememnek...egy másik lánnyal van...de ki ez...szőke...és...a francba nem jövök rá...na de mind1
Miután hazaértem eszembe jutott...ma van 1 éve, hogy Freddel járunk...a francba megegyeztük, hogy együtt vacsorázunk...Mivel időm nagy részét már eltöltöttem, és rájöttem, hogy jelenleg 18:00 óra, ezért gyorsan öltözni kezdtem,és mikor kesz voltam hivtam őt...nem vette fel...aztán vagy 5x,de semmi... furcsa volt, mert még sose csinált ilyet.Megkértem Rebeccát, hogy vigyen el Fred lakásához...10 perc múlva már ott is voltunk. Liftel mentem, mert untam lépcsőzni...a 3. messze van...Beléptem a lakásba, de nem épp tetszett amit láttam...szét volt dobálva pár ruha...egy női cipő...egy párducmintás miniruha...a hálószobához vezettek, és már tudtam, hogy mi lesz itt...de nagyon kiváncsi voltam, hogy ki az a lány...hangos hangokat hallattak.Benyitottam a hálószobába...és majdnem összehánytam magam...csak ennyit mondtam:
-Szánalmasak vagytok...
